*labelle: Lenne még néhány kérdésem, ha nem zavarna...
*miss: Kérdezz bátran, csak a gyereknevelést hagyjuk.
*labelle: Mit gondolsz, miért fontos, hogy jótékonykodj?
*miss: Helyesnek érzem azt, hogy segítsek másokon. Ettől nem lesz jobb a világ, sőt én sem leszek jobb ember, de ez nekünk megszokott dolog, minthogy Ti elmentek a boltba a napi friss kenyérért.
*labelle: Hozzátok házhoz szállítják a kenyeret is?
*miss: Nem, ez csak egy egyszerű hasonlat volt, nem jutott más az eszembe, gondoltam, hogy ez egy elég természetes dolog Nálatok.
*labelle: Valóban az.
*miss: Látod, van amihez még én is érthetek.
*labelle: Hova jársz fodrászhoz?
*miss: Nem értem, hogy jön ez most ide, ...egyébként a belvárosba, itt nincs olyan sok mesterfodrász. Természetesen itt is lakik a közelben egy nagyon nagyon szimpatikus lány, aki ügyes fodrász, de mégsem mondhatom azt, hogy a szomszéd vágja a hajamat.
*labelle: Valóban különös lenne, de utálod ezt a lányt.
*miss: Igen, de ezt azért mégsem mondhatom. A belvárosban gyönyörűen megcsinálják a frizurámat, szeretem azt, hogy sokan foglalkoznak velem, körülrajonganak, élvezik a társaságomat.
*labelle: Szerintem mindenkivel így bánnak, aki a Te körödbe tartozik.
*miss: Kétségkívül így lehet, de legalább egy kicsit elhiszed, hogy fontosabb vagy, mint más.
*labelle: Neked az önbecsüléseddel is gondjaid vannak?
*miss: Kinek nincsenek?
2011. április <vége>
Milyen az amikor mindent megtehetsz? Amikor annyi pénzed van, hogy már nem tudod mire költsd? Milyen a gyönyörű elithez tartozni? Hát borzasztó. Egy blog azokról az emberekről, akikké sokan akarnának válni, vagy akiket úgy csodálunk, a menő tinédzserekről, a Vuitton-táskák viselőiről és a szemfényvesztésről, érzelmekről, altatókról, lusxusról, életről, telhetetlenségről, bulikról, szenvedésről és szenvedélyről, luxus-prostituáltakról és arról, ami még kimaradt ebből csodálatos életből.